A Húsvét
napjainkban a keresztények legfontosabb ünnepe, de a valláson kívül is a
tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy
április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia
szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon,
vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a
szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig
győzelmet aratott a halál felett. A húsvét egybeesik a tavaszi
napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek
elemei a feltámadás, az újjászületés.
Húsvét vasárnap
Ehhez
a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére
letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás,
sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus
vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt
tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar
néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a
húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig
eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és
mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy
nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána
még több héten át húsvéti idő van.
Húsvét hétfő
Ezen a
napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás
ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja
ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás
maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás
hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás
hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy
lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt
tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések
szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások
díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét
eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az
emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik
a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában
hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő
termést hivatott jelképezni.