A húsvét
utáni ötvenedik napon, így ebben az évben június 11-én, vasárnap ünnepli
a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház
megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög
pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május
10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház
születésnapjának is tartják.
"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje"
Piros
Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában.
Magyarországon is újra piros betűs nap a Pünkösdhétfő. De mi is ez az
ünnep? A hozzá fűződő népszokásokat réges-rég elfelejtettük. Vagy
mégsem?Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a
világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong
és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy
pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új
életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a
pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap.A templomokban évről évre
megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa
szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot
repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek,
befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a
férfiak felöltötték ünneplőjüket es kezdődhetett a mulatság. Néhány
faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a
Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdikirályné járás. A pünkösdikirály
választás sajnos teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid,
mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk
közül választottak egy évre királyt. Ezt idézi Balassi Bálint verse: "Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókat könnyebbítő szele"
A Pünkösdikirályné járás.
A
legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség
volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel,
énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék
végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat
édes-e vagy savanyú? Fellebbentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a
kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem
villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a
háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.
A törökbasázás
Egy
10-12 éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba, turbánt kötnek a
fejére. Égetnivaló kölyköt választanak erre a szerepre, aki amúgy is
rászolgált a verésre. Persze kitömik a ruháját szalmával, hogy ne
fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun.
Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik
boldogan.
Pünkösdi eső
Májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót. Tartja a hiedelem
Pünkösdikirály választás
Amolyan
legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a
legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és
minden mulatságra hivatalos volt.A pünkösd az udvarlás, párválasztás
ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran
mutatkozhattak választottjukkal.A szokások ma már kihalóban vannak, de
az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség
van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a
természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk és
amik által továbbléphetünk. Most majd Pünkösdvasárnap és hétfő után, a
keddek és szerdák hétköznapjaiban.