Üzenőfal

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Naptár

«  Május 2024  »
HKSzeCsPSzoV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031

Keresés

Csütörtök, 2024-05-02, 22:53
Üdvözöllek Vendég
Főoldal | Regisztráció | Belépés | RSS

"Ezerjó" Szentmiklós Néptáncegyüttes

Gaál András

A Miklós Néptáncegyüttes 30 éve.

 2005 Pünkösd szombatján emlékezünk meg a Miklós Táncegyüttes megalakulásának harmincadik évfordulójáról. A megalakulás pontos idejére már igazából nem emlékszik senki, de a régi hivatalos iratokból, levelezésekből megállapítható, hogy a Bercsényi Miklós Gimnázium ,,Samu bácsi", alias Tóth Sándor tanár úr vezette néptánc-szakköre volt az a bázis, amelyre 1975-től a Városi Művelődési Központ, majd később a helyi Áfész által is támogatott városi színeket képvisel Miklós Néptáncegyüttes épült. Ennek, az iskolai kereteket kinőtt, immár az országos vérkeringésbe ­ akkori nevén szövetkezeti néptáncmozgalomba ­ bekapcsolódott csoportnak volt az első önálló művészeti vezetője Jakab Zoltánné, Júlia néni, aki a néptánc mellett, a modern társastánc- és balett-oktatás, egyáltalán a mozgásművészetek meghonosítója volt városunkban, s a húsz éves jubileumot még velünk együtt ünnepelhette.

Júlia néni vezetésével az együttes rendszeres szereplőjévé vált az országos néptánc-találkozóknak, fesztiváloknak, továbbképzéseknek, és megszerezte első minősítését az országos zsűri előtt. Júlia néni nyugdíjbamenetele után rövid ideig Vörös Rezső , a szolnoki Tisza Táncegyüttes akkori vezetője, majd Juhász Béla, ,,Gyapi" látta el a művészeti vezető teendőit, s ebben a korszakban volt először külföldi vendégszereplésen az együttes Németországban.

1987  őszétől Sülye Károlyné, a Városi Művelődési Központ igazgató-
jának  kezdeményezésére  lettek  az  együttes  vezetői Gaál András, Örökös
Aranysarkantyús  Táncos  és  Szalavári  Anna  Mária,  a  Népművészet  Ifjú
Mestere cím birtokosai. 

Kialakult  az  együttes  szervezett  utánpótlási  bázisa  a  Bethlen Gábor
Református Általános Iskola mozgásművészeti tagozatán, melynek növen-
dékei  alkotják  a  jelenlegi  együttes  tagságát  az  előző   generáció  tagjaiból
alakult  kamaracsoporttal  együtt. A megszámlálhatatlan  rendszeres  városi
és  országos  szintű   bemutatók,  Ki-mit-tud?-ok  és  fesztiválok  mellett  az
együttes többször vendégszerepelt Franciaországban, nemzetközi  fesztivá-
lokon  Lengyelországban  és  Belgiumban,  néhány  éve  pedig  rendszeres
résztvevője  Erdélyben,  a  „Gyöngykoszorú”  Nemzetközi  Néptánc-
találkozónak. Testvérkapcsolat jött létre a budapesti Bem Folklór Egyesü-
lettel  és  az  ürömi  „Öröm”  Néptáncműhely  együtteseivel,  akikkel  közös
nyári  edzőtáborozáson  vettünk  részt Csopakon  és Boldogkőváralján,  és  a
tapasztaltak alapján a jövőben is ezt az utat járjuk majd.
Ennek az együttműködésnek alapján állandó  résztvevője a csoport az
Ürömi Tavaszi  és Nyári Fesztiválnak,  amely  fontos  láncszeme  az  évente
megrendezésre kerül  Dunakarnevál rendezvénysorozatának.

A Pro Urbe díjjal kitüntetett együttes fő támogatója a Városi Művel -
dési Központ, a Polgármesteri Hivatal és a Bethlen Gábor Református Ál-
talános Iskola.
Ebből a kis műhelyből a harminc év alatt többen a néptánc, a népi kul-
túra értékeinek elkötelezett híveivé, közvetítőivé váltak, hivatásos  táncos-
ként, zenészként, vagy oktatóként. Megérdemlik, hogy név szerint is említ-
sük  őket:  Boda  Péter,  a  cigányfolklór  avatott  ismerője  és  oktatója
Tiszapüspökiben tanít. Busai Norbert, a Népművészet Ifjú Mestere, hivatá-
sos táncos, jelenleg a Jászság Népi Együttes egyik vezető  munkatársa, ok-
tató,  koreográfus.  Herczegh  Tímea,  a  Budapest  Táncegyüttes  volt  tagja,
oktató. Kecskés Ferencné Herczegh Katalin, a kisújszállási Nagykun Tánc-
együttes művészeti vezetője. Forgács István, az „Apáról fiúra” Alapítvány
egyik  vezetője,  míg  Kazinczy  Ferenc,  Fegyverneken  néptáncoktató.
Kuczera Barbara táncos és kiváló zenész a Duna Művészegyüttesben. Né-
meth Péter, a Kóborzeng  zenekar tagja. A lista nem lehet teljes, mert so-
rolhatnánk még azokat, akik életüknek egy rövidebb-hosszabb szakaszában
dolgoztak  ezért  a  szakmáért.  Ezek  csak  töredékes  adatok,  amelyek  nem
tudják kimutatni  a mélyben  levő   emberi  tartalmakat,  azt, hogy  a harminc
év alatt több házasság, életreszóló barátság, tartós emberi kapcsolat alakult
és maradt meg, vagyis a leglényegesebb elem, amit egy ilyen kis közösség
tud produkálni. A zene, a tánc, csak hab a tortán.
Éppen  ezért:  a  közelgő   harmincadik  jubileumra  szeretettel  várunk
mindenkit, akinek valaha is volt köze az együtteshez.
 
Szalavári Anna Mária és Gaál András


A legutóbbi, 25 éves jubileumon készült kép a Pódiumteremben.